Manapság sokszor emlegetik az ún. flow-élményt, amely tulajdonképpen az elménk működésének egy olyan állapota, amikor magunkba feledkezve teljesen elmerülünk abban, amit éppen csinálunk, ami pozitív energiával
tölt fel. Ez általában valami olyan cselekvés, melyben teljesen átadjuk magunkat annak a dolognak, amiben épp benne vagyunk, amit csinálunk, és ez hihetetlen örömöt szerez. És nem feltétlen tudatosan, sőt. A
fogalmat először Csíkszentmihályi Mihály írta le, és mostanra már széles körben ismertté vált a jelenség szerte a világon, és nemcsak pszichológiai berkekben (a flow persze nyilván már ősidők óta létezik, mióta az ember olyan tevékenységeket eszel ki, amelyekbe túláradó boldogsággal veti bele magát.) Hogy ez mennyire igaz: idén februárban a nottinghami írófesztiválon, ahol volt szerencsém egy magyar delegációval részt venni, az egyik előadáson több ízben idézett a pszichológus előadó Csíkszentmihályi Flow című alapművéből. Miután kiderült, hogy magyarok is vannak az előadóteremben, megkért, hogy ejtsük ki a tudós fura hangzású nevét, amit készségesen meg is tettünk. Közölte, hogy ő ezt sosem lesz képes rendesen kimondani, de azért elismerte, hogy a világhírű kutató érdemei ma már vitathatatlanok. Majd folytatta az előadását a hegymászás és írás kapcsolatáról, valamint arról az élményről, amit egyértelműen flow-nak ítélt tapasztalatai alapján.
Mert mi is pontosan a flow? (Magyarul "áramlat"-nak szokták fordítani, ki-ki döntse el, mennyire helytállóan.)
Egy teljesen koncentrált, az egyén motivációját a csúcsig fokozó élményről van szó, melynek során képesek vagyunk teljes személyünkkel egy adott dologra figyelni, egy feladatot végrehajtani úgy, hogy közben spontán, akár kitörő örömöt érzünk.
Egy teljesen koncentrált, az egyén motivációját a csúcsig fokozó élményről van szó, melynek során képesek vagyunk teljes személyünkkel egy adott dologra figyelni, egy feladatot végrehajtani úgy, hogy közben spontán, akár kitörő örömöt érzünk.
Csíkszentmihályi szerint a flow-élményt az alábbiak jellemzik:
- a képességeinkkel összhangban lévő, egyértelmű célokat tűzünk ki
- a tudatunkat erősen fókuszáljuk az adott célra
- az öntudatosság tudatos észlelését megszüntetjük
- az időérzékelésünk észlelhetően eltorzul
- azonnali reakciót adunk a tevékenység alatt felmerülő jelzésekre
- megtaláljuk a kényes egyensúlyt, mely képességeink és a feladat nehézsége közt van (tehát a kitűzött feladat nem túl könnyű, mert akkor nem jelent kihívást, de nem is túl nehéz, mert akkor nem kívánt frusztrációt élünk át, az pedig ugye nem hiányzik senkinek)
- a szituáció felett teljes kontrollt érzünk
- a tevékenység maga belülről jutalmaz (azaz nem külső forrásból, dicséretből származik, és nem is ezért tesszük, hanem mert egyszerűen jó csinálni)
- teljesen elmerülünk abban, amit csinálunk, az összes figyelmünket erre összpontosítjuk
A flow-élményhez természetesen nem szükséges mindegyik jellemzőnek egyszerre teljesülnie.
A művészek, sportolók szerencsések, mivel a flow-t akár munkájuk során is átélhetik, de belefeledkezhet munkájába ugyanúgy egy asztalos vagy jó sebész is. Ez az érzés nagyon hasonló ahhoz, aki a legtöbb keleti vallás az univerzummal való eggyé válás
érzéseként ír le (pl. ilyen az ún. mindfulness, vagyis tudatos vagy éber önirányítás). Csíkszentmihályi azt írja az egyik leggyakrabban hivatkozott idézetében:
„Amikor folyóparton ülünk, és figyeljük az elhaladó vizet, megláthatjuk a
Flow szépségét működés közben. A víz természetesen áramlik és mozog,
biztos irányban. Energiája, ereje, bizonyossága van, ebből a
kombinációból nyugalom és a világgal való egység érzete árad. A legjobb
pillanatok általában akkor következnek be, amikor egy ember teste és
tudata önként vállalt erőfeszítésben végső határáig megfeszült, hogy
valami nehezet és érdemlegeset alkosson."
Sokan azért veszítik el szabadságukat, mert nem
élvezik azokat a dolgokat, amiket csinálnak. A különböző
foglalkozásokat kutatva Csíkszentmihályi felfedezte, hogy amikor az
emberek csúcsteljesítményt nyújtanak, megfeledkeznek
magukról, az időről, a problémákról. A flow-t sokan
félreértelmezik, és a passzív szabadidős
tevékenységeket is ide sorolják. De a tévénézés, amikor értelmes tevékenység híján csak bamba szemekkel bámul maga elé a megfáradt ember, korántsem nevezhető flow-élménynek, vélekedik a pszichológus.
A brazil futball-legenda, Pelé így írta le azokat a napokat, amikor úgy érezte,
minden szokatlanul rendben ment: „Furcsa nyugalmat éreztem, amilyet
azelőtt nem tapasztaltam semmilyen más játékban. Egyfajta eufória volt.
Úgy éreztem, egész nap tudnék futni anélkül, hogy elfáradnék, hogy végig
tudnám cselezni bármelyik csapatot, vagy akár az összeset, hogy
fizikailag át tudnék hatolni rajtuk. Úgy éreztem sebezhetetlen vagyok.”
A flow akkor következik be, amikor testünk, lelkünk,
érzelmeink és szellemünk természetes módon összehangolódik. Amikor ilyen, meditációhoz
közeli tudatállapotban vagyunk, nagyobb az energiánk, a koncentráló
képességünk, mint amikor a megszokott módon dolgozunk
valamin. A flow segíthet abban, hogy örömet találjunk a legtöbb
rutintevékenységben is.
Hogyan kerülhetsz a flow állapotába?
1. Legyenek világosak céljaid! Tudd, hogy
mit akarsz, és mit kell tenned. A cselekvés és a tudatosság együttese automatikussá válik, és ellazítja a tudatot.
2. Kapj azonnali visszajelzést! Minden pillanatban tudd, hogy hol
tartasz, és közelebb jutottál-e a célodhoz. Bízz az intuícióidban!
3. A feladatot válaszd meg készségeid szerint! A nehézségek ne
legyenek se túl kicsik, se túl nagyok, és biztosítsák a folyamatos
tanulás készségét. Majd egy kicsit mindig emeld feljebb a lécet, hogy
teljesítményed javuljon.
4. Koncentrálj! Figyelmed irányítsd kizárólag arra, amit éppen
csinálsz. Ne engedd, hogy bármi is elvonja a figyelmedet a választott tevékenységtől.
5. Tiszta tudattal működj az adott pillanatban! Jó, ha kirekeszted a
mindennapi gondokat és zavaró körülményeket. Iktasd ki azokat a tényezőket, amelyeket
nem tudsz befolyásolni.
6. Érezd, hogy a gyeplő nálad van, miközben cselekedsz! Légy
ura önmagadnak, cselekedeteidnek és környezetednek. A kudarc lehetőségét kíséreld meg kizárni.
7. Szüntesd meg az én-tudatod! Koncentrálj a tevékenységre, miközben felülemelkedsz éneden, megfeledkezel róla, és kirekeszted az önkritikát. Így eggyé válsz a tevékenységgel. Ebben az állapotban
megszűnik minden kétely és aggodalom. Hihetetlen felszabadító!
8. Ismerd fel, amikor az időérzéked átalakul! Az idő lelassulhat, felgyorsulhat, vagy akár meg is
állhat. Ez tőled és érzékelésedtől, illetve a tevékenység jellegétől függ.
Flow közben csodás szabadságot és könnyedséget élünk át. Olyan tudatállapotba kerülünk, amelyben csak hagyjuk, hogy
a dolgok megtörténjenek.
Az utóbbi hetekben rákaptam a biciklizésre, és miközben a szántóföldeken, erdőben, de akár a kipufogógáztól büdös és meglehetősen hangos, forgalmas autóút melletti kerékpársávon közlekedem, annyira képes vagyok belefeledkezni a pillanatba, hogy az érdekes, "az idő megáll" típusú érzést tapasztalom minden alkalommal. Jó átélni, szerintem mindenki lelkének jót tesz. Mikor írok (akár a blogba, akár novellát vagy bármi mást), akkor pedig az idő olyannyira lelassul, hogy órák telnek el észrevétlenül, melyek napoknak tűnnek.
Csíkszentmihályi azt javasolja, tanuljuk meg szeretni a
jelent, és értékeljük az élet
szépségét, bárhol is vagyunk. (A logoterápiás bejegyzésnél volt ilyesmiről szó nemrég, itt találod.)
Érdemes megjegyezni, hogy Csíkszentmihályi szerint bizonyos személyiségjegyekkel
rendelkező emberek könnyebben és gyakrabban átélhetik a Flow-élményt,
mint mások. Ezek a személyiségjegyek a kíváncsiság, a kitartás, a nem
öncentrikusság, és, hogy előny, ha a különböző dolgokat pusztán
saját magukért is szereted végezni.
Egyébként van egy nagyon jó videó, ahol maga Csíkszentmihályi beszél a boldogság mibenlétéről és egy kicsit a flow-ról. Van magyar felirat, érdemes belenézni: ez a TED talks című amerikai előadássorozat egyik része volt (olyasmi, mint hazánkban a Mindentudás Egyeteme anno).
Egyébként van egy nagyon jó videó, ahol maga Csíkszentmihályi beszél a boldogság mibenlétéről és egy kicsit a flow-ról. Van magyar felirat, érdemes belenézni: ez a TED talks című amerikai előadássorozat egyik része volt (olyasmi, mint hazánkban a Mindentudás Egyeteme anno).
Kérdések:
Minden ember élt már át flow-élményt. Te milyen gyakran tapasztalod? Milyen tevékenységek során? Hogyan változik meg időérzékelésed? Keresed a tevékenységeket, melyek során ezt átélheted? Netán a munkád is ilyen?
Nekem ez az érzés olyankor van mikor imádkozom!:)
VálaszTörlésMeg olyankor is mikor olyan emberekkel,vagy emberrel vagyok együtt,hogy az együtt töltött órákba bele tudok feledkezni.
Olyankor is előjön,mikor kint egyedül sétálok a pusztában,csak figyelem a természetet,ami mindig beszél hozzánk.Ott megnyugszom,feltöltődöm és belefeldkezem a séta nyújtotta örömökbe.Olyankor szárnyal az ember,amit ezzel a képpel tudok kifejezni,meg sok ilyen képpel!Ahol csak sétálsz,élvezed a körülötted lévő világot,belefekszel a fűbe "persze kullancsirtóval" ,a nap süt rád,és lágy virágillatú szellő simogatja az arcod,és a békét olyan közel érzed magadhoz,mint még soha!!!http://www.bekatutaj.net/images/bekatutaj/padis/img_4984-1.jpg
Nekem ez az igazi Flow!Bár több időm lenne,hogy ezt átéljem!!!:)