Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem kevés szép emlékű szilveszter éjszakám van, összesen talán kettő, azok is a tinédzser koromhoz köthetők, az meg ugye nem tegnap volt. Persze majdnem minden évben barátokkal töltöm az óév búcsúztatóját, idén ellenben még ez is kimaradt, és ezt nem is bánom. Kárpótolt érte egy kellemes séta szikrázó napsütésben és egy kiváló vaníliás latte egy pazar kávéházi teraszon, és egy jó, tartalmas beszélgetés. (előre elnézést, a kávé iránti rajongásomnak időnként hangot kell adnom)
Viszont ha már új esztendő köszöntéséről van szó, volt szerencsém egy alkalommal Hanoiban (Vietnám) eltölteni a kínai új évet, az utcán, az Ázsiában oly megszokott hömpölygő emberáradat kellős közepén a magyar és finn barátság jegyében. Nos, az tényleg emlékezetes.
Ott is láttunk tűzijátékot, és erről szól ez a poszt.
Mert kinek mit jelent a tűzijáték? És erre tényleg nagyon kíváncsi vagyok.
Nekem számos gondolat és történet jut eszembe róla, álljon ezekből néhány itt.
Először is, sokat gondolkodtam, mi lehet a valódi rendeltetése. Mert az csak egy dolog, hogy gyönyörű és arra a néhány percre megajándékoz az időből való kiszakítottság érzésével. Ahogy tegnap lopva elnéztem az utcában a petárdákat és a mindenféle rakétákat gyermeki izgatottsággal fellövő embereket (és nemcsak a kamaszgyereket meg a vállalkozót, aki a gyerekeinek mutatta büszkén, milyen nagy volumenű csinnadrattát tud a szépen művelt kertjében rendezni, hanem az igen rangos belgyógyászt, akit életemben először láttam ilyen szerepben, és hát meghökkentem, el kell ismerni), rájöttem, hogy ez is egy kísérlet az afölötti örömködésünkre, mégoly értelmetlennek tetszik is, hogy az élet győzedelmeskedik az elmúlás felett. Mintha arra a rövid időre minden szörnyűség és borzalom feledhető lenne.
Még az is eszembe jutott a tűzijátékról, amikor két és fél éve épp csak megismertem K.-t, ott álltunk a dombon az augusztusi ünnepségen és kitekeredett nyakkal, szájtátva néztük az égbe pottyanó csóvákat. Aztán K. lenyomott egy konyakot, és hajnalig roptunk egy sörsátorban valami tüctüc zenére. Az a tűzijáték rég volt, K. már több, mint egy éve meghalt, mellrákban. Nem túl sok időt lehettünk együtt, de annál több vicces és kevésbé vidám pillanatban volt részünk. Kétségtelen, K. élni tanított.
Nagyapám mesélte, hogy ki nem állhatja a tűzijátékot, mert mindig a háborúra és a bombázásokra emlékezteti a zaja. Tizenhat évesen elhurcolták, hogy fiatal munkaerőként a német hadipart erősítse valami isten háta mögötti gyárban. Egész életében utálta a tűzijátékot. Azt is mondta egyszer, mikor még élt, ne használjam azt a kifejezést, hogy "borzasztóan szép" (még akkor se ha az egy létező szókép, oxymoron), mert manapság olyan dolog vagy jelenség, amire ezt lehetne mondani, nem nagyon létezik.
Egy példát hozott rá, azt mondta, hogy amikor a bombák hulltak az égből, és felrobbantak, az iszonyúan szép volt, a látvány páratlan, csak épp mindenki tisztában volt vele, hogy emberéletek esnek áldozatul. Sose tudta elfelejteni azt az élményt, amit legtöbbször egy sártól tocsogó árokban élt át és egy idő után már félni se tudott, annyira részévé váltak a háború történései.
Volt olyan szakasza is az életemnek, amikor én se tudtam örülni a tűzijátéknak, sőt kifejezetten gyűlöletes volt számomra, hogy míg mások ünnepelnek, én a nagy fal közé zárva vártam valamit, amiről azt gondoltam, már soha nem jön el. De erről majd máskor. Nagyon hosszú történet.
Aztán fontos szempont, hogy a kutyák többségének szintén kínzással jár a hatalmas fény-és hanghatás, ami a tűzijátékot kíséri. Szegény állatok, fogalmuk nincs, mit művelünk mi kétlábú gazdáik az évnek ezen a néhány kivételes napján, nyilván azt gondolják, megőrültünk hirtelen. Mióta a kutyám öreg és megsüketült, már nem érdeklik ilyen világi hívságok, ám régen hetedhét határba menekült, árkon-bokron túl futott, ha nem került a házba be időben.
Fáradok, így feladom a mai napi gondolkodni valót:
Te teszel-e fogadalmakat az újévre? Betartod vagy bűntudattal küzdve, de megszeged, amit megígértél magadnak? És még csak nem is telik el túl sok idő?
Szereted a tűzijátékot és az ilyen fajta ünneplést?
Hogyan töltöd az év utolsó napját?
